Erdély fővárosa a multikulturalitás modelljévé válhat

Noha még nem nevezhető multikulturálisnak Kolozsvár, a város lakosságának etnikumközi viszonyaiban javulás mutatható ki, a kincses város pedig jó esélyekkel pályázik arra, hogy nemzetközileg is a multikulturalitás modelljévé váljon – így összegezhetőek annak a közvélemény-kutatásnak az eredményei, amely magyar és román alanyok megkérdezésével készült.
A Friedrich Ebert Alapítvány megbízásából a kolozsvári székhelyű Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja felmérést végzett arról, hogyan vélekednek az etnikumközi kapcsolatról a város román és magyar lakosai. Salat Levente, az intézet ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, a felmérés egy nagyobb projekt keretében készült el, hiszen az említett alapítvány Dél-Kelet- Európa több városában vizsgálja az etnikumközi viszonyokat. A tanulmány alapján az intézet kidolgozza majd Kolozsvár fejlesztési stratégiájának azt a fejezetét, ami a város multikulturális potenciáljának a hangsúlyosabb kihasználását célozza meg.
Salat szerint a kutatásnak két lényeges tanulsága az, hogy egyrészt pozitív trend tapasztalható a kolozsvári etnikumközi viszonyokban, másrészt pedig előzmények nélküli a kolozsvári polgármesteri hivatalnak a városfejlesztési stratégiára vonatkozó kezdeményezése. Az első tanulság kapcsán kifejtette: a pozitív tendencia nem a kolozsvári magyarság helyzetének a javulását tükrözi, hanem azt a hangulatváltást, ami a városvezetésnek a kisebbségekkel szembeni nyitottabb viszonyulásában érhető tetten. A második tanulság kapcsán Salat megállapította, az új városvezetés előzmények nélkül mutat nyitottságot arra, hogy Kolozsvár többkultúrájúságának lehetőségeit konkrét kezdeményezésekre váltsa, és ezeket olyan városfejlesztési stratégiában használja fel, ami nem csak az itt élő magyarok, hanem a város egész lakosságának javát szolgálja. Az ügyvezető elnök szerint a város vezetőinek és a központ szakembereinek azzal a kihívással kell szembenézniük, hogyan lehet Kolozsvár multikulturális múltját és jelenét úgy kamatoztatni, hogy ennek köszönhetően a települést minél több turista látogassa meg.
A magyar lakosok válaszaiban tapasztalható sérelmekről Salat úgy vélekedik, hogy ezekben nem tények tükröződnek, hanem a kisebbségi léttel együtt járó marginalizáltság és az ebből fakadó frusztráltság. Hozzátette: biztosan léteznek olyan helyi problémák, amelyekkel a helyi magyarság szembe találja magát, ilyen például a város magyar múltjának a hiányos tükrözése a nyilvános térben, de legalább ilyen mértékben mutatkozik meg az az elégedetlenség, ami a román állam és a magyar kisebbség rendezetlen viszonyából fakad.
Salat szerint nagy az esélye annak, hogy Kolozsvár a multikulturalitás szempontjából Dél-Kelet-Európa modelljévé váljon, mert itt kisebbek az etnikumközi problémák, mint például Skopjéban, Tetovóban vagy Boszniában. Ezekre a kérdésekre némi jóindulattal és megfelelő politikai kontextusban Kolozsváron könnyebben lehetne megoldást találni és európai modellt létrehozni, ugyanakkor nem biztos hogy ez releváns lesz a Balkánon, ahol az ellentétek sokkal mélyebbek és rendszerint sokkal erőszakosabb formákat öltenek.

Szabadság, B. T., 2006. június 22.